. Ma Dániel napja van.

Mohács

 

Mohács közel 20 ezer lakosú város Baranya megyében, Magyarország legdélebbi Duna-parti települése, a Mohácsi járás központja. A város egyik legfőbb nevezetessége az évente megrendezett, ezrek által látogatott busójárás, amelyet 2009-ben felvettek az UNESCO szellemiörökség-listájára. A várostól délre történt 1526. augusztus 29-én a történelmi jelentőségű csata, melynek során a magyar sereg vereséget szenvedett a török sereg ellen.

 


Fekvése


A Dél-Dunántúl délkeleti szegletében lévő település, Magyarország egyik legdélibb városa. Kedvező infrastrukturális ellátottsággal bíró, rendkívül jó minőségű mezőgazdasági területekkel övezett város.

 

A Duna útja Bajánál két ágra szakad, a szélesebb délnyugati irányt vesz, majd derékszögben délkeletre fordul, a keskenyebb pedig dél felé folytatja útját, a két ág a horvát–szerb határon találkozik ismét. Ahol a szélesebb - az "öreg" Duna - elfordul, ott fekszik Mohács.

 

A város területének nagyobbik része a jobb parton terül el, itt él a lakosság 95%-a, a bal parti városrész Újmohács. 2007-től Mohács az Európai Unió dunai határkikötője.

 

A várost elkerüli az 56-os főút, mely Szekszárdtól a horvát határig tart. Mohácsot Baranya megye székhelyével, Péccsel az 57-es főút köti össze. A várostól a horvát határ 10 km, Budapest 190 km, Pécs pedig 40 km messze van. A Mohácsi járás keleti részén, az árvízmentes területeken 15–20 m vastagságú lösztakaró található, a Mohácsi-sziget felszíne iszapos hordalékrétegekből áll. Sajnos jelentős területen fordul elő nitrátosodás. A sziget ártéri síksága ár- és belvíz veszélyes terület.

 

A város belterületének része a Duna töltése mellett fekvő Kismohács is. A Rákóczi utcához csatlakozó terület egyetlen házsorból áll.

 

A mérsékelten meleg és mérsékelten nedves éghajlatú térség területén az évi napsütéses órák száma 2060 óra körüli, az évi középhőmérséklet 10,5–10,8 °C között mozog, s csak a kistérség északi részén jellemző 10 °C-nál alacsonyabb évi középhőmérséklet. A csapadék évi mennyisége 650–700 mm körül ingadozik.

 


Története


A 20. századig


A kutatások szerint Mohács környékén az ember már az őskortól letelepedett. A kutatók kő-, réz-, bronz- és vaskori cölöpökre épített házak maradványaira bukkantak.

 

Az i.e. 1. századtól a 4. századig a terület a Római birodalom Pannónia provinciájához tartozott. A környék a Duna mentén, a provincia határán helyezkedett el, így a fontos védelmi vonal, a limes is erre húzódott. Mohácstól délre, a mai Kölkeden volt Altinum, a limes egyik fontos állomáshelye. A római birodalom bukása után egy 6-7. századi, avar kori település állt vidéken. A feltételezések szerint a 150-180 lélekszámú valószínűleg gepidák lakhatta környék Kárpát-medence legnagyobb eddig ismert avar kori települése.

 

A város nevét a források először 1093-ban említik, mikor Szent László király 1093-ban a pécsi püspöknek adományozta a területet. A kis falu lakói a pécsi püspök jobbágyai voltak. A környéken állattartás, földművelés, halászat folyt. A 15. században már mezővárosként említették, a század közepén a kutatások szerint körülbelül 800 lelket számlált. Az erőteljes déli török terjeszkedés miatt a várost palánkkal erősítették meg. A település határában lezajló 1526. augusztus 29-ei tragikus kimenetelű vereség után a törökök a várost elpusztították.

 

A törökök csak másfél évtizeddel később tértek vissza Magyarországra. Ekkor a palánkot újjáépítették, és 1543-tól 1566-ig, majd 1570-től ismét szandzsákközpont lett. A török megszállás éveiben, illetve a 18. században érkeztek a városba a szerb, sokác és német betelepülők. A várostól mintegy 20 km-re nyugatra, Nagyharsánynál zajlott Magyarország török alóli felszabadulásának nevezetes eseménye, a II. mohácsi csata. Mohács 1724-ben mezővárosi városi rangot kapott (utóbb visszaminősítették). A reformkorban tovább erősödött Mohács kereskedelmi jellege. 1832-től a Duna Gőzhajózási Társaság hajói járták a folyót. 1857-ben megépült a Pécs és Mohács közötti 56 km hosszú vasútvonal, melyen a Pécsett bányászott szenet szállították a Dunára, melyet onnan hajókkal vittek tovább. 1868-ban mezővárosi rangját elvesztette, és nagyközséggé fokozták vissza.

 


A 20-21. században


A 20. század elején a városban megjelent, majd fokozatosan egyre nagyobb teret hódított a gépipar. Új közintézményeket, polgárházakat, üzletházakat emeltek. 1910-ben a város népessége 17 000 fő volt.

 

1918 és 1921 között a város szerb megszállás alatt volt, 1921-ben a rövid életű Baranya–bajai Szerb–Magyar Köztársaság része. A trianoni békeszerződés nem sokkal Mohács alatt húzta meg az új határt. Sok szerb elköltözött a városból, de az 1920-as évek közepén a város létszáma ismét elérte a korábbit. Mai városi és járásszékhelyi státuszát 1924-ben nyerte el. 1929-től megyei jogú város. Ekkortájt kezdte meg működését a gimnázium.

 

Mohács 1944. november 26-án „szabadult fel”. 1949-ben a város környékére szándékozták felépíteni a Dunai Vasművet, melyet aztán Jugoszlávia közelsége miatt az akkori Dunapentelére, a későbbi Sztálinvárosba, a mai Dunaújvárosba költöztettek. 1956-ban a jeges árvíz miatt a szigeti tanyák 80%-a romba dőlt. Ezután alakultak ki a Mohács-szigeti falusias Újmohács és Sárhát települések, ekkor kezdődött a város intenzív iparosítása. Ekkor építették Közép-Európa legnagyobb farostlemezgyárát is. A szocialista időkben a városban több lakótelepet építettek. Kedvező közúti, vasúti és vízi kapcsolatai az ország egyik jelentős kereskedelmi központjává tették.

 

A város napjainkban is dinamikusan fejlődik. 2002-ben Hild János-emlékérmet kapott.

 


Nevének eredete


A város nevének eredete ismeretlen. A helynévkutatók között különböző nyelvészeti találgatások születek. Mohács nevét a történelem során többféle írásmódban használták. A városnév a honfoglalás előtt itt élő népek adománya lehet. Az indogermán eredetű ’’mu’’ és a ’’hats’’ szó együttesen ’’(muhats)’’ földvárat jelent.

 

Forrás: wikipedia.hu

Képek: internet

Oldal tetejére
Ezt olvasta már?
Tavaly nyárig, és előtte vagy 15 évig laktam abban a hetedik kerületi házban, amelyből a fotón most csak ez a ...
Bővebben >>