. Ma Valér napja van.

Széchenyi tér
 
A város legszebb és legfontosabb tere a Széchenyi tér. A tér mai formáját 1896 és 1940 között érte el. A hely környékét 2007-ben uniós forrásból felújították. Uralkodó épület a Fogadalmi Emléktemplom. Jobbra tőle a Széchenyi I. Általános Iskola, balra a török stílusú Városháza épülete található. Eme épületek fogják közre a tér két sarkában lévő polgármesteri hivatali B épületet és az Ifjúsági Centrumot.
 
 
Városháza
 
A Széchenyi tér keleti oldalán álló impozáns épületet Árkay Aladár tervezte, az építkezés 1924-től 1926-ig tartott. Az építmény magyaros stílusban épült. Keleties elemekkel is rendelkezik, mint a sarok- és toronykupolás homlokzat. A lépcsőházban Pleidell János festményei láthatók. A festett üvegablakokat Kocsis Imre készítette 1984-ben. Az emeleten a felvezető lépcsőkkel szemben a díszterem található. A díszterem kiképzése, stukkós famennyezete keleties hangulatú. A teremben található Bán István gobelinje, mely a busók dunai átkelését ábrázolja. A mű számos hazai és a Brüsszeli Világkiállításon is díjat nyert. A városháza épületében foglal helyet a belvárosi postahivatal is. Ettől délre található az Önkormányzat B épülete, melyet Möller Károly tervezett és 1928-ban adták át.
 
 
Széchenyi István Általános Iskola
 
A tér nyugati oldalán található épület 1896–1897-ben épült polgári iskolának. Az ottani oktatást elsősorban a város jómódú polgárrétege vette igénybe. Baumgarten Sándor minisztériumi építészmérnök tervezte, kivitelezését a mohácsi vállalkozók végezték.
 
Fogadalmi templom
 
A tér legmeghatározóbb épülete a Fogadalmi templom. Alapkövét 1926-ban helyezte el Zichy Gyula kalocsai érsek, a mohácsi csata 400. évfordulójának emlékére. A bizánci stílusú templomot Árkay Bertalan budapesti műépítész tervezte. Az épület alapjába 3000 magyar község, 52 város és 25 megyeháza udvarából való egy kilogramm emlékföldet helyeztek el. A kupola 30 méter magas és 20 méter a szélessége, az 1227 négyzetméter alapterületű templomban 3600 ember fér el egyszerre. 1940. augusztus 29-én szentelte fel Virág Ferenc pécsi püspök. A templom védőszentje a Magyarok Nagyasszonya.
 
A három leány szobra/Mohácsi országzászló
 
Az 1932. augusztus 28-án avatott szoborcsoport, melyet Martinelli Jenő (1886–1954) szobrászművész tervezett, a szerb megszállás alóli felszabadulás emlékére épült, valamint ez lehetett az első vidéki országzászló is. Az építmény a város három meghatározó nemzetiségének barátságát hivatott szimbolizálni, valamint a trianoni traumára kívánt figyelmeztetni. A magyar, a sváb és a sokác népviseletbe öltözött lányok ennek a barátságnak és egyet akarásnak képviselői. Az összefogást még az is erősíti, hogy a sokác és a sváb leány támasztja a magyar középcímet. A szoborcsoport a Széchenyi tér keleti oldalán, a városháza előtt áll. Az emlékmű nyugati oldalán a következő Lessing idézet olvasható:
"Nyújtsatok itt kezet egymásnak,
jöjjetek!
Hadd tartsa meg mindnyája az ő
szokását, hadd vélje anyját szebbnek
mindenkinél, hadd járjon azután a
nyelvetek ezerfelé. A szívnek
csakis egy nyelve van közöttünk".
 
Az országzászló fontos szerepet játszott a város életében, mivel itt tartották a cserkészavatásokat, a tanévnyitó-ünnepségeket; valamint a Fogadalmi templom miatt nagyon sok rendezvény a Széchenyi térről indult.
 
 
Szent Miklós vízimalom
 
A 14. századból származó, mai formájában 18. századi mohácsi vízimalmot 2008–2009-ben újították fel. A város egyedülálló ipartörténeti műemléke, mely gazdag őrlés- és malomtörténeti kiállítással várja a látogatóit. Az épületben 2009-ben erdélyi mesterek építettek középkori technológiájú malomszerkezetet.
 
 
Szentháromság-szobor
 
A Szabadság utca, a Jókai utca és a Szentháromság utca találkozásánál áll Mohács fennállásának 900. évfordulójának alkalmából felállított Szentháromság-szobor, melyet Trischler Ferenc készített bronzból. Ez a szobor egy már nem létező emlékmű újbóli megépítése, hiszen ama Szentháromság-szobor körül volt egykor Mohács első körforgalma.
 
 
 
Csatatéri emlékkápolna
 
Klasszicista stílusú kápolna a mohácsi katolikus temetőben, melyet 1816-ban építettek a mohácsi csatában elesettek emlékére. Építését Makay György mohácsi plébános alapítványa ihlette, aki 1784-ben halt meg és végrendeletében meghagyta, hogy „saját tulajdonát képező kertjének haszonélvezete fejében, a mindenkori mohácsi plébános a mohácsi csatában itt elesett katonákért évenként misézzen”. Az 1807-ben pécsi püspökké kinevezett Király József megértette az alapítvány nemes szándékát és Mohácson a mohácsi csata helyszínére vezető út mellett emlékkápolnát építtetett. 1816-ra készült el.
 
Az 1856-tól 1860-ig tartó átépítés során nyerte el az épület belső tere a ma is látható, sokféle stíluselemet ötvöző képét. Az átépítés után került a kápolnába Girk György püspök ajándékaként Dorffmeister István festőművész két hatalmas méretű festménye. Az egyik festmény a mohácsi csatából menekülő II. Lajos tragédiáját, a másik az 1687-ben szintén a város közelében lezajlott nagyharsányi csatát ábrázolja.
 
A felújítás során a kápolna tornyát nem sikerült megfelelően kialakítani, ezért 1908-ban Pilch Andor pécsi építész átalakította a ma is látható méretűre. A kápolna két harangját 1916-ban rekvirálták a katonai hatóságok, a jelenlegi harangok 1925-ben kerültek ide mohácsi polgárok – köztük egy sokác család – adományaként.
 
A kápolna ma is látható nevezetessége a Perényiné Kanizsai Dorottyát ábrázoló üvegablak, melyet Haranghy Jenő, a budapesti iparművészeti iskola tanára készített 1928-ban. Ebben az évben készítette Gebauer Ernő, pécsi festőművész a kápolna belső falfestményeit is.
 
II. Lajos emlékmű
 
A II. Lajos-emlékmű Mohácstól északra, az 56-os út és a Csele-patak kereszteződésénél álló emlékmű, mely a hagyomány szerint a mohácsi csatából menekülő II. Lajos halálának helyét jelzi.
 
A szabadságharc számos csatájában részt vevő Turcsányi Somát állíttatott emlékművet a mohácsi csatában elesettek emlékére. Az 1864-ben felállított emlékmű egy kőoszlop volt, melynek csúcsát piramis alakúra képezték ki, tetején alvó kőoroszlán pihent. Az oroszlán azokat a vitézeket jelképezte, akik szembeszálltak a hódítókkal. 
 
Az emlékmű a millenniumi ünnepségek idején már omladozóban volt ezért lelkes mohácsi polgárok 1896. március 15-én országos felhívást tettek közzé helyreállítására. A Saratko Albin, bécsi szobrászművész vezetésével átalakított emlékművet 1899. augusztus 29-én, a mohácsi csata háromszázhetvenharmadik évfordulóján adták át. Ekkor került a kőoszlop országút felőli oldalára a Kiss György szobrászművész alkotta bronzrelief, amely a lováról a Csele-patakba zuhanó II. Lajost ábrázolja. A relief alatti táblára Kisfaludy Károly Mohács című versének néhány sorát vésték.
Ott vergőde Lajos, rettentő sorsu királyunk,
Sülyedező lova érczhimzetü terhe alatt.
Hasztalanul terjeszti kezét; nincs, nincs ki segitse!
Bajnoki elhulltak, nincs ki feloldja szegényt!
És te virulj, gyásztér! a béke malasztos ölében,
Nemzeti nagylétünk hajdani sirja Mohács!
 
Az emlékművet és környékét 1997-ben a Mohácsi Farostlemezgyár újíttatta fel.
 
Szepessy park és környéke
 
A Szepessy park a város legnagyobb parkja. A park közepén áll a szocreál stílusú víztorony, melyet 1969-ben építettek. A park mentén található a Kisfaludy Károly Gimnázium és a Radnóti Miklós Szakközépiskola és Szakiskola, valamint a Püspök templom.
 
A Kisfaludy Károly nevét viselő intézmény régebben a pécsi püspökök nyaralója volt. A gimnázium mai formáját a 18. században nyerte el. A főbejárat fölött Berényi Zsigmond püspök hatalmas kőcímere található. 1935 óta folyik oktatás az intézményben. Az udvarban baloldalt található Kisfaludy Károly mellszobra, 1985-ben helyeztek el a gimnáziumban.
 
Mohács egyik legszebb barokk épületét, a püspök templomot 1743-ban szentelte fel Berényi Zsigmond. A nyugati oldalon lévő torony ékessége a kapuportál. Az egyhajós templom félköríves szentéllyel záródik. A főoltár festményei mérsékelt érzelmeket tükröznek. A főoltárkép a Megváltót ábrázolja. Az alkotója ismeretlen, aki kevés barokk elemmel készítette művét. Emellett figyelmet érdemel még az aranyozott díszítésű szószék. A templom körül egy fallal bekerített temető volt régebben.
 
 
A hősök parkja
 
A Mohács központjában fekvő park a belváros szélén fekszik, melyben helyet kapott a két világháború halottainak emlékműve, egy szökőkúttal díszített vízmedence, valamint rengeteg virág és fa. A park mellett van a mohácsi buszpályaudvar és a Bensheim-tér, mely Mohács német testvérvárosáról kapta nevét. A világháborús emlékmű már messziről látható,a négy oszlopon nyugvó kapufejszerűen lezárt építményt eredetileg az I. világháború helyi áldozatainak emlékére állították, azonban 1990-óta felkerült a második világháború mohácsi halottainak neve is.
 

Mohácsi Történelmi Emlékhely
 
A csata 1526. augusztus 29-én minden bizonnyal a Kölked, Udvar, Majs és Sátorhely közötti síkságon zajlott. 1975-ben találtak először tömegsírokat, majd 1976-ban, a 450. évfordulóra alakították ki az emlékhelyet. A héthektáros parkban Vadász György és Zalay Buda alkotásai láthatók. Az emlékhely bejáratát, a díszkaput Pölöskei József ötvösművész készítette. A kapu zárókő nélküli rácsszerkezetének elemei emberi csontok képzetét kívánja kelteni. A parkban a tömegsírokat amfiteátrum-szerűen emelkedő sétányok veszik körbe. 120 jelképes kopjafa vagy sírjel áll az emlékparkban.
 
 
Mohács Városi Tanuszoda és Termálfürdő
 
A mohácsi termálvízre épülő fürdőt 2007-ben nyitották meg. A víz gazdag ásványi sókban, nátrium-kloridos, hidrogén-karbonátos, fluoridos, magas vas és jód tartalommal rendelkezik. Ízületi, reumatikus panaszokat, sportsérüléseket kezelnek vele, izomlazításra és a szervezet immunitásának növelésére hasznosítják. Nátriumtartalma lehetővé teszi nőgyógyászati panaszok ápolásra. Ivókúra- és inhalációs lehetőségeit is kihasználják.
 
 
Oldal tetejére
Ezt olvasta már?
Böjte Csaba atya szokásához és szakmájához híven olyan képes beszéddel állt elő advent és a közelgő karácsony ...
Bővebben >>